A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében.
Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és napjaink igényeinek megfelelő holsteini fajtára alapozott magyar sportló tenyésztése. Emellett a ménesnek a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó a szerepe.
Több mint 300 éves múltra tekint vissza a Debrecen szabad királyi város alapította hortobágyi ménes, amely Magyarország egyik legrégebbi ménesei közé tartozik. Debrecen város ménesét először 1671-es levéltári feljegyzés említi. A város nemcsak saját, hanem gazdaközösségének lovai számára is szervezett ménest, hiszen a hortobágyi puszta Debrecenhez tartozott évszázadokon keresztül egészen 1948-ig. A város polgárai a pusztát, mint külső legelőt közösen is használták a tavaszi kiveréstől az őszi beszorulásig. A debreceni cívisek jólétének alapját a Hortobágy biztosította hosszú ideig.
A nóniusz fajta céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a ménesben. Ekkor lett a lótenyésztés központja Máta, ami egyben a város legeltetési gazdálkodásának is székhelyévé vált.
