Bemutatkozás
"A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében."

Egyéb

Idegenvezető állás

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a Mátai Ménes Pusztai fogatozás programjához 2023. október 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel Idegenvezetőt keres.

Kezdés időpontja: 2023. április 1.

Ha szereted a lovakat, a természetet és szeretsz az emberekkel foglalkozni akkor Téged keresünk! Dolgozz Velünk egy különleges helyszínen egy egyedülálló turisztikai program keretein belül.

Feladataid közé fog tartozni:

  • vendégek telefonon és személyesen való tájékoztatása a programról
  • szekértúrán való idegenvezetés
  • kapcsolattartás a Társaságunk munkatársaival

Amit kínálunk:

  • különleges munkakörnyezet
  • kedves munkatársak, akik segítenek a betanulásban
  • fizetésen kívüli juttatások

Elvárás: legalább középfokú iskolai végzettség és középfokú angol nyelvtudás.

Fényképes önéletrajzokat a mataimenes@hortobagy.eu e-mail címre várjuk.

Várunk Sok Szeretettel!


Közzététel: 2023. 03. 03.

Őszi Barango-LÓ a Mátai Ménesben 2022. szeptember 25.!

Időpont: 2022. szeptember 25.

Garantált kikapcsolódás és játékos szórakozás Hortobágyon, a Mátai Ménesben.
Egy különleges családi program, gyerekes családoknak, a lovas hagyományok iránt érdeklődő, vállalkozó kedvű felnőtteknek. A program nem csak vidám és tartalmas családi kikapcsolódás, de játékos fejlődés is a gyerekek számára is.

A résztvevők a Nyerges Presszóban található Információs pultnál való jelentkezés után térképes menetlevelet kapnak, melyen az alább felsorolt állomásokhoz kapcsolódó feladatokat kell teljesíteni.

Állomások:
– kocsimúzeum
– agyagozás (egyszerű formák készítése, ismerkedés az agyaggal)
– ménistálló: lóápolási bemutató (maximum 20 fő) fix időpontokban: 11.00 és 15.00 órakor
– sportistálló
– Nyerges presszó
– kovácsműhely: látványpatkolás (maximum 20 fő) fix időpontokban: 12.00 és 14.00 órakor
– kiállítás: viseletpróba
– lovaglás: gyerekeknek 16 éves korig, korlátozott számban

Időtartam: kb. 3 óra
A részvétel előzetes, írásos regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken lehet:

https://fs16.formsite.com/hortobagy/barangolo/index.html

Részvételi díj: 4.500 Ft/család (2 felnőtt, 2 gyerek), minden további fő 500 Ft.

Szeretettel várjuk Önöket!



Közzétéve: 2022. 09. 05.

Díjugrató Verseny 2022. augusztus 19-21

Nagy örömünkre szolgál, hogy 2022. augusztus 19-21 között megrendezésre kerül a Hortobágy Országos minősítő szabadtéri Díjugrató Verseny.

A 3 napos esemény során, a versenyzők több kategóriában is rajthoz állnak. Mintegy 32 versenyszámban, 80-140 cm-es versenyszámokig versenyezhetnek a hozzánk érkező lovasok, melyet a programra kilátogató érdeklődők díjtalanul megtekinthetnek 9:00-17:00 között.

Szeretettel várjuk minden kedves Vendégünket Hortobágy-Mátán a Mátai Ménes területén, ahol igazán izgalmas küzdelmekre lehet számítani nem csak a lovassportok iránt érdeklődők számára is.

Közzétéve: 2022.08.09.

Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep

Délelőtt vásárral és bográcsban főtt pásztorételekkel várjuk Önöket.
Délután 2 órakor a Kilenclyukú híd lábánál kezdődik a Behajtási Ünnep, amikor is a pásztorok állataik– rackajuhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok – társaságában átvonulnak a hídon, miközben az érdeklődők a behajtás néprajzi hátteréről hallgathatnak érdekes információkat. A látványos felvonulás után lehetőség van a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, majd csikós bemutatóban is gyönyörködhetünk.
A daruhúzás a Hortobágy leglátványosabb természeti jelensége, a természet őszi ünnepe. A daru a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe, a híres daruvonulás pedig az őszi naplementék legvonzóbb természeti eseménye, mely életre szóló élményt nyújt a Hortobágyra ellátogató természetbarátoknak. Lehetőség van vezetett túrákon részt venni, melyhez előzetes bejelentkezés szükséges a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál.

Partnereink

hortobagy_logo           pusztai_logo           csarda_logo            hnp_logo

empty_logo               empty_logo              empty_logo               empty_logo

Magyar parlagi pulyka

Házi pulykáink az Észak-Amerikában honos vadpulykától (Meleagris gallopavo) származnak. Általában csoportban él, az éjszakákat pedig szereti a fák tetején eltölteni. Háziasítását az indián népek végezték ie. 1000 körül.

Egyes kutatások szerint a pulyka a 16. század elején jelent meg nálunk, Európában. A középkorban már elhonosodott Magyarországon. A parlagi magyar pulyka fekete és fehér színváltozatban létezett, és elsősorban a Duna–Tisza közén terjedt el. A vad ős alakját többé-kevésbé megőrizve, a háziasítás során a testnagyság lényegesen megnőtt, így ma az intenzív fajták bakjai 20 kg fölötti súlyt is elérhetnek. A vad őshöz közelebb álló parlagi fajták, mint a mi bronz-, illetve rézpulykáink lényegesen kisebbek és különös mozgékonyságukkal, jó táplálékkereső képességükkel erősen elütnek a mai intenzív körülmények között, több ezres telepeken együtt tartott fehér színű “nagyüzemi” fajtáktól. A pulykát elsősorban a nagy test és a hosszú lábszár jellemzi. Az összes hazai baromfifaj között a legnagyobb. A pulykák teste hosszúkás, tojás alakú, vállban különösen széles, hátrafelé fokozatosan elkeskenyedik. Fejükön és nyakukon jellegzetes szemölcsök, „bibircsek” vannak, melyek puha tapintásúak.

A magyar parlagi pulykák tojónként általában 25-30 tojást tojnak. A kis pulykák kezdetben igen érzékenyek, de később “a ménkű sem vág beléjük”. Ma még országszerte megtalálható a bronz-, illetve rézpulykának néhány fajtatiszta egyede, de génmegőrzési célból a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet és a Debreceni Agrártudományi Egyetem tart fenn tisztavérű állományokat.

Magyar parlagi kecske

A házi kecskék a vadon élő bezoár kecskétől (Capra aegagrus) származnak.

Magyarországon már a rézkorban is éltek házi kecskék. Mai ún. parlagi kecskénk a vad őstől meglehetősen eltérő küllemű, az ún. Prisca házi kecskék jellegzetes képviselője. Feltehetően őseink is hoztak magukkal kecskét és az itt élő népek kecskefajaival keresztezve alakult ki a mi őshonos kecskefajtánk: a „magyar parlagi” kecske vagy más néven „magyar tincses”, hiszen jellemző a 10 cm-es vagy az azt meghaladó szőrhosszúság,ami az egész testet (tincses), a bordaívtől hátrafelé eső testrészt (gatyás) borítja és eme tulajdonságát az utódaira örökíti. Nem tudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre.
A különösebb tenyészcél nélkül általában kisgazdaságban tartott kecskeállományunk balkáni rokonságra utaló küllemben jelenik meg.

Általában egyszínűek, fehérek, vörösek, feketék, testükön egyenletesen hosszú szőrrel borítottak, a nyakrész viszont rövid szőrű. Magyarországon a kecskét a szegény ember tehenének nevezték, igen kis költséggel tartható és ehhez képest sok hasznot produkáló állat. Teje, húsa, bőre jól hasznosítható.

A magyar parlagi kecske a mai intenzív fajtákhoz képest kis termetű, kevésbé termelékeny fajta. Igaz viszont, hogy rendkívül igénytelen és a betegségekkel szemben igen ellenálló. Az 1960-as évektől kezdve a korszerűbb nyugati fajták szinte teljesen kiszorították a hazai parlagi állományt, melynek utolsó maradványait a Hortobágyi Nonprofit Kft. vette tervszerű tenyésztésbe.

Állatparkunk tekintélyes szarvval rendelkező bakja Lőrinc. Anyakecskéinket és gidáikat az állatsimogatóban testközelből is megismerhetjük. Hazai kecskéink sajátossága az ún. pirifül vagy mogyorófül, amely egy recesszív tulajdonság.

Magyar óriás nyúl

Állatparkunk legújabb lakói a magyar óriás nyulak. Állománya országszerte mindössze pár száz példányra tehető.

Fiatal fajta, a két világháború között keletkezett. Őse az igen vegyes összetételű magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúl mellett a 19. század végén hazánkba került belga óriás nyúl. 1994-ben a nyulat felvették az őshonos állatok listájára. Ennek ellenére a magyar óriás nyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár száz példány lehet. Igénytelen, gyors növekedésű, jó takarmányhasznosító. Húsának minősége nagyon jó.

Magyar galambfajták

Több mint 60 Magyarországon kitenyésztett galambfajta létezik, amely a magyar nép állatszeretetét és tenyésztési tudását dicséri. Sok falusi és városi porta elmaradhatatlan lakói a galambok, amelyek a magyar nép hiedelemvilágában, meséiben, költészetünkben számtalanszor felbukkannak.

Megtekinthető itt honos tájfajtaként a debreceni pergő galamb; a rendkívül ritka, de állatparkunkban népes kis családdal büszkélkedő magyar fodros tollú galamb; valamint az igencsak elegáns megjelenésű magyar páva galamb.